Andre Agassi

Andre Agassi

Ország	Egyesült Államok
Lakóhely	Las Vegas, Nevada, USA
Születés ideje	1970. április 29.
Születés helye	Las Vegas, Nevada, USA
Magasság	180 cm
Súly	80 kg
Kéz	jobb; kétkezes fonák
Pkk*	1986
Visszavonult	2006
Összkereset	31,110,975 USD
Egyes
Eredmények:	868–273
Tornagy�zelmek:	60
Lhv*:	1. (1995. április 10.)
Grand Slam eredmények
Australian Open	Gy (1995, 2000, 2001, 2003)
Roland Garros	Gy (1999)
Wimbledon	Gy (1992)
US Open	Gy (1994, 1999)
Páros
Eredmények:	40–42
Tornagy�zelmek:	1
Lhv*:	123. (1992. augusztus 17.)
Lhv – Legjobb helyezés a világranglistán Pkk – Profi karrier kezdete

Andre Kirk Agassi amerikai profi teniszez�. Vezette a világranglistát, nyolcszor nyert Grand Slam-tornát egyesben. Egyike annak az öt teniszez�nek, aki pályafutása során megnyerte mind a négy Grand Slam-tornát. 1968 óta (az ún. „open era” alatt) � az egyetlen, aki megnyerte mind a négy Grand Slam-tornát, a Tennis Masters Cup dönt�jét, a Davis-kupát és az olimpiai bajnoki címet is. Pályafutása során 17 ATP Masters Series tornát nyert, többet, mint eddig bárki.
1997 és 1999 között a színészn� Brooke Shields volt a felesége. 2001-ben feleségül vette Steffi Grafot, két gyermekük van, Jaden Gil és Jaz Elle.
2006. június 24-én Agassi bejelentette, hogy a 2006-os US Open lesz az utolsó versenye. Utolsó profi mérk�zését Benjamin Becker ellen játszotta, 2006. szeptember 3-án, amivel lezárta 21 éves, páratlan karrierjét.

Családi háttér és els� évek

Agassi 1970. április 29-én született, Las Vegasban. Édesapja, Emmanuel "Mike" Agassi Iránban látta meg a napvilágot, származását illet�en pedig örmény. Az 1948-as és az 1952-es nyári olimpián bokszolóként képviselte Iránt. Ezt követ�en emigrált az Egyesült Államokba. Szerette volna, ha valamelyik gyereke egyszer megnyeri mind a négy Grand Slam-tornát. Andrét többek között oly módon terelte ebbe az irányba, hogy már a kiságya fölé is teniszlabdákat akasztott, ezzel is fejlesztve a látási képességeit. Andre 5 évesen már elmondhatta magáról, hogy profikkal is edzett, többek között Jimmy Connorsszal és Roscoe Tannerrel. Mike Agassi nagyon szigorú, gyakran zsarnoki módon irányította fia fejl�dését. 14 évesen beíratta Nick Bollettieri teniszakadémiájára, Floridába. Eredetileg Andre csak 8 hétig maradhatott volna ott, mert többet az apja nem engedhetett volna meg magának. De Bollettieri – miután 10 percig figyelte az ütögetését – úgy döntött, ingyen vállalja.^[1] Agassi nem volt boldog a teniszakadémián. Nemsokára lázadni kezdett, sört ivott, hajigálta az üt�jét, alternatív frizurát vágatott. Apja bosszantására egy tenisztornán feltépett nadrágban, rózsaszínre rúzsozott szájjal, kifestett körmökkel jelent meg. Az akadémián egy év alatt nemtör�döm és depresszív hangulatba süllyedt. Végül Bollettieri megelégelte ezt, és elküldte. Edz�jének arra a kérdésére, hogy mit akar tulajdonképpen, Agassi ezt válaszolta: elmenni innen, és profi teniszez�vé válni.
16 évesen kezdte meg profi karrierjét. Els� tornáján, Kaliforniában megverte John Austint (6-4, 6-2), de Mats Wilander a második körben búcsúztatta. Év végére már a világranglista 91. helyén állt.

Pályafutása

1986–1997: „Image is everything”

1986-ban kezdte profi karrierjét. Mindjárt a második évben, Itaparicában meg is nyert egy tornát. A következ� évben 6 további tornát sikerült nyernie, amivel 1988 decemberére, 43 tornán való részvétel után több mint 2 millió dolláros keresetet tudhatott magáénak. � érte el legrövidebb id� alatt a 2 millió dolláros határt a teniszez�k közül, az után, hogy mindössze 43 tornán vett részt. Év végén már a világranglista 3. helyén állt, Mats Wilander és Ivan Lendl mögött.

Kezdetben a megjelenése „lázadó” volt. Hosszú hajat növesztett, fülbevalót hordott, és a tenisz hagyományosan szigorú öltözködési szokásait is feszegette színes polóival.

Viszont meggy�z� tenisztudása alapján már ekkor sokan látták benne a kés�bbi Grand Slam-gy�ztes játékost. Már 1988-ban, tizenévesként bejutott a Roland Garros és a US Open el�dönt�jébe is, 1989-ben pedig újra a négy között volt az amerikai nyílt bajnokságon.
Karrierje els� 8 évében nem indult az ausztrál nyílt bajnokságon, mely kés�bb a legsikeresebb Grand Slam-tornája lett. 1988 és 1990 között Wimbledonban sem állt rajthoz, mert azt mondta, hogy a torna tradicionális volta, különösen öltözködési szabályok (tiszta fehérben kell játszani) nem tetszenek neki. Az akkori szakért�k inkább azt gondolták, hogy az er�teljes alapvonaljátékának nem kedveztek a wimbledoni körülmények, ezért nem indult.

Az 1990-es évek elején Agassi még több nagy tornán elvérzett a dönt�ben. 1990-ben bejutott élete els� dönt�jébe a Roland Garroson, de kikapott a veterán, ecuadori Andrés Gómezt�l (3–6, 6–2, 4–6, 4–6). Az els� Grand Slam-dönt�t dönt�t hamar követte a második a US Openen, s bár Agassi örült, hogy John McEnroe vagy Ivan Lendl helyett egy hasonló tinédzser sztárral, Pete Samprasszel kell játszania, simán kikapott (4–6, 3–6, 2–6). Ez a meccs már el�revetítette Agassi és Sampras kés�bbi rivalizálását, amely meghatározta a 1990-es évek férfi teniszét.

1991-ben ismét bejutott a francia nyílt bajnokság dönt�jébe, ahol Bolletieri egy másik korábbi tanítványa, Jim Courier verte meg egy drámai, ötjátszmás mérk�zésen (4–6, 3–6, 2–6). Korábbi álláspontjával ellentétben Agassi 1991-ben mégis elindult Wimbledonban. A torna el�tt a média hetekig találgatta, vajon milyen öltözékben fog játszani, de végül a szokásoknak megfelel�en teljesen fehérben lépett pályára. Els� wimbledoni tornáján a negyeddönt�ig menetelt.

Sokak meglepetésére els� Grand Slam-gy�zelmét végül Wimbledonban aratta, 1992-ben. A horvát Goran Ivaniševi�et gy�zte le a dönt�ben egy szoros, ötjátszmás mérk�zésen (6–7 6–4 6–4 1–6 6–4). A dönt�be vezet� út során két korábbi wimbledoni bajnokot is legy�zött, Boris Beckert és John McEnroe-t. Legközelebb 2002-ben tudott alapvonal-játékos Wimbledonban nyerni, nevezetesen Lleyton Hewitt, de ekkor a f� már magasabb volt, s ennek köszönhet�en lassabb is.

1994–1997: Rivalizálás és sérülés

Csuklósérüléséb�l felépülve 1994-ben nagy lendülettel tért vissza a pályára. Ebben az évben megnyerte a US Opent, mégpedig els�ként végrehajtva azt a bravúrt, hogy nem kiemelt játékosként gy�zött a dönt�ben. 1995-ben leborotválta a haját, és ezzel véget ért az "image is everything"-korszak. Ezt követ�en 1995-ben megnyerte els� ausztrál bajnoki címét, a dönt�ben 4 játszmás küzdelemben diadalmaskodott Sampras ellen. Áprilisban már � volt a világels�, és ezt a helyezést 30 héten át, novemberig �rizte. Ekkor érte el pályafutása leghosszabb veretlen sorozatát, amely 26 meccsig tartott a nyári keménypályás szezonban, és aminek a US Open dönt�jében Sampras vetett véget. Ebben az évben összesen 7 tornát nyert, és ekkor volt a legjobb a gy�zelmi aránya, 72 mérk�zésen diadalmaskodott és mindössze 10-et veszített el. (Ez majdnem olyan jó, mint Sampras legjobb, 1994-es mutatója: 77 gy�zelem, 12 vereség.) Az amerikai Davis-kupa csapatnak is kulcsembere volt ebben az évben, és ekkor nyerte harmadik és egyben utolsó Davis-kupáját.

1996-ban bár megnyerte az atlantai olimpián a tenisz egyest, ahol a dönt�ben a spanyol Sergi Bruguerát gy�zte le 3 játszmában, mégis ez volt pályafutása legrosszab éve. Egyetlen Grand Slam-tornán sem jutott dönt�be.

1997-ben volt a karrierje mélypontja. Csuklósérülése kiújult és mindössze 24 meccset játszott az év során. Egyetlen komoly tornát sem nyert, és visszacsúszott a világranglista 141. helyére. Formahanyatlását összefüggésbe hozták a Brooke Shileds-szel létrejött kapcsolatával és házasságával is.

1998–2005: Lázadóból legenda

1998-ban ismét a tenisz felé fordult. Nagyon komoly tréningbe fogott, Challenger-tornákon (a világranglista els� 50 helyezettjén kívülieknek szánt sorozat) indult, és próbált feljebb jutni a ranglistán. Az egykori lázadóból egy barátságos, megfontolt sportolóvá vált, akire a fiatal játékosok elkezdtek felnézni. Gy�ztes mérk�zései után bevezette azt a rítust, ami kés�bb a védjegye lett: a lelátó mind a négy része felé meghajolt, és két kézzel dobott csókot. Pete Samprasszel és Patrick Rafterrel vívott nagy csatákat ebben az id�szakban.

1998-ban 5 tornát nyert, és másik 5-ben volt még dönt�s, aminek köszönhet�en a 141. helyr�l év végére a világranglista 6. helyezettje lett. Ez minden id�k legnagyobb fejl�dése egy év alatt, ami úgy végz�dött, hogy a játékos a top 10-be került.

1999-ben beírta magát a tenisz nagy könyvébe, amikor 2 játszmás hátrányból nyerte meg a Roland Garros dönt�jét az ukrán Andrej Medvegyev ellen. Ezzel ugyanis csatlakozott a korábbi négyeshez (Rod Laver, Fred Perry, Roy Emerson és Don Budge), akik pályafutásuk során megnyerték mind a négy Grand Slam-tornát. Ám � az els�, akinek ez akkor sikerült, amikor már mind a 4 torna különböz� borításon zajlott.

Ezt követ�en Wimbledonban is dönt�be jutott, de kikapott Samprast�l. A US Opent viszont megnyerte, 2–1-es hátrányból fordított a dönt�ben Todd Martin ellen. Ennek köszönhet�en az 1999-es év végén � állt a világranglista élén. Ez volt karrierje során az egyetlen alkalom, hogy a szezon végén � volt a legjobb teniszez�, és ezzel vetett véget Sampras 6 éves sorozatának (1993–1998), ami az év végi világranglista vezetést illeti.

2006: Egy korszak véget ér

Nem kezd�dött jól ez az év számára. Bokasérülése megint hátráltatta, és nem akart javulni a hát- és az ebb�l származó lábfájása sem. Az Australian Openen visszalépett a bokasérülésére hivatkozva, majd ugyanezt volt kénytelen tenni az SAP Openen is.

A Dubai Openen elindult, az els� körben sikerült is legy�znie Greg Rusedskit, de a második fordulóban a német Björn Phautól kikapott.

Ezt követ�en is több tornát volt kénytelen kihagyni, így végül úgy döntött, hogy az egész salakszezonban nem lép pályára.

A Wimbledon el�versenyének számító Queen's Club Championshipen, vagyis füves pályán tért vissza, ám az els� fordulóban a nagy formában játszó Tim Henman-t�l kikapott 6–4, 6–4-re.

25-dik kiemeltként állt rajthoz Wimbledonban, amit megel�zött az a bejelentése, hogy ez lesz élete utolsó itteni részvétele. Az els� két fordulóban jól játszott és nyert is, ám a harmadikban, a másodikként kiemelt Rafael Nadal három sima szettben búcsúztatta.

Két kisebb tornán indult ezt követ�en, majd a torontói Canada Mastersr�l visszalépett, és ezt kellett tennie a Cincinnati Masters-szel is. A visszalépéseknek köszönhet�en visszaesett a világranglistán a 47. helyre, aminek következtében egy ranglista helyezéssel lemaradt a US Openen a kiemelésr�l. Az vigasztalhatta, hogy els� gy�zelmét Flushing Meadowsban nem kiemeltként aratta.

El�re bejelentette, hogy ez lesz élete utolsó tornája, így a közönség itt láthatta �t utoljára versenyezni. Az els� fordulóban a román Andrej Pavelt gy�zte le. Ezt követ�en saját elmondása szerint alig tudott lábra állni hátpanaszai miatt. A következ� ellenfél a ciprusi Marcos Baghdatis volt, aki a 2006-os ausztrál nyílt bajnokságon a dönt�ig jutott. 3 óra és 48 perc kellett Agassinak, hogy egy fantasztikus 5-játszmás mérk�zésen diadalmaskodjon.

A következ� ellenfél a világranglista 112-dik helyén álló, német Benjamin Becker volt, aki a selejtez�b�l jutott a f�táblára, és soha nem nyert még ATP-tornát. A szombat estére tervezett meccs az es�zések miatt csúszott egy napot, ami nagyon jól jött Agassinak, hogy a háta kicsit regenerálódjon. Id�közben az amerikaiak els�számú teniszez�je, James Blake pénteki meccsét egy olyan polóban játszotta, amiben Agassi az 1990-es Roland Garros dönt�t. Ezzel akarta Blake kifejezni, hogy mennyire tiszteli, és mennyire sokat jelent neki Agassi.

Az egy nappal elhalasztott meccset végül vasárnap játszották, ami karrierje utolsó mérk�zése volt, lévén legy�zte �t a német. A mérk�zést követ�en a teniszstadionban 8 perces álló ováció volt, a tömeg �rjöngött, Agassi pedig a könnyeivel küzdött.

Magánélete és családja

A 90-es évek elején randevúzgatott Barbra Streisanddal, majd egy pazar esküv�n feleségül vette a színészn� Brooke Shileds-et. (1997. április 19.) A házasság sikertelennek bizonyult, így két évvel kés�bb, 1999. április 9-én elváltak.

Még a válás kimondása el�tt randevúzni kezdett Steffi Graffal. 2001. október 22-én házasodtak össze az otthonukban, mindössze a két anya vett részt az esküv�n. 4 nappal kés�bb, október 26-án megszületett els� gyermekük, Jaden Gil, aki 6 héttel korábban jött a világra, mint ahogy várni lehetett. Lányuk, Jaz Elle, 2003. október 3-án született.

Las Vegas, San Francisco, New York mind olyan városok, ahol a család rendelkezik lakással vagy házzal. S�t, ez Németországra is igaz. Ezen kívúl birtokukban van még egy 10-üléses magánrepül�gép is.

Grand Slam-dönt�k (egyéni)

Gy�zelmek (8)

Év	Torna	Ellenfél a dönt�ben	A dönt� végeredménye
1992	Wimbledon	Goran Ivaniševi�	6–7, 6–4, 6–4, 1–6, 6–4
1994	US Open	Michael Stich	6–1, 7–6, 7–5
1995	Australian Open	Pete Sampras	4–6, 6–1, 7–6, 6–4
1999	Roland Garros	Andrej Medvegyev	1–6, 2–6, 6–4, 6–3, 6–4
1999	US Open (2)	Todd Martin	6–4, 6–7, 6–7, 6–3, 6–2
2000	Australian Open (2)	Jevgenyij Kafelnyikov	3–6, 6–3, 6–2, 6–4
2001	Australian Open (3)	Arnaud Clément	6–4, 6–2, 6–2
2003	Australian Open (4)	Rainer Schüttler	6–2, 6–2, 6–1

Elvesztett dönt�k (7)

Év	Torna	Ellenfél a dönt�ben	A dönt� végeredménye
1990	Roland Garros	Andrés Gómez	3–6, 6–2, 4–6, 4–6
1990	US Open	Pete Sampras	4–6, 3–6, 2–6
1991	Roland Garros	Jim Courier	6–3, 4–6, 6–2, 1–6, 4–6
1995	US Open	Pete Sampras	4–6, 3–6, 6–4, 5–7
1999	Wimbledon	Pete Sampras	3–6, 4–6, 5–7
2002	US Open	Pete Sampras	3–6, 4–6, 7–5, 4–6
2005	US Open	Roger Federer	3–6, 6–2, 6–7, 1–6

ATP Masters tornák dönt�iben

Gy�zelmek (17)

Elvesztett dönt�k (6)